Gasztronyaralás 2.
Spoon Lodge - Balatonakarattya
Bali a Balcsin
A Michelin Guide szerkesztői szerint egy étterem színvonalát kizárólag a felszolgált ételek minősége határozza meg – persze ezt szerintem ők sem gondolják komolyan -, nem fontos a körítés, szinte mindegy, hogy milyen a teríték, milyen tányérokon kapjuk az ennivalót, sőt még az sem baj, ha a pincér elfelejt köszönni. Na persze. Marhaság. Nyilván a legfontosabb az étel, de a többi is erősen befolyásolja az ott eltöltött egy-két óránk hangulatát. A Spoon Lodge balinéz étteremben gyakorlatilag semmire sem lehet panaszunk.
Udvar
Az igazsághoz tartozik, nehéz lesz most objektív véleményt megformálnom, köszönhetem mindezt B.séfnek. A VinCe Balatonon már megismertetett minket a júniusban nyílt legújabb Spoon kínálatával, s bár az csak amolyan „street food” kaja volt, meggyőzött minket, hogy érdemes letesztelni ezt az éttermet is. Korianderes malackolbászt gyömbérmustárral és mangó lassi-t kóstoltatott velünk, de a kókuszos csemegekukorica krémleves sonkaropogóssal sem mindennapi összeállítás. Szóval B.séf még egy autót is a fenekünk alá tolva, egy szép szerda este elvisz minket Balatonakarattyára. Bár most alig vannak, jó, ha négy asztalnál látunk vendégeket, de állítólag a hétvége minden pillanatában telt házzal pörögtek. A budapesti Spoon étterem legújabb üzlete olyan, mintha nem lenne jó helyen. Balatonakarattyának ezt a felét ugyanis pont elkerüli a Fűzfőig vezető 710-es főút, úgyhogy aki Balatonfüred felé tart, nem is láthatja ezt a csodálatos helyet, a 71-es út mentén. Ám gyanítom a tulajdonosoknak más a koncepciójuk, nem kimondottan az utcáról beeső német turistákra építenek. A Budapesttől alig több mint száz kilométerre fekvő hely könnyedén megközelíthető az autópályán, ide tényleg érdemes csak úgy leugrani.
Belső
Gyanítom, a pincérek akkor is olyan lelkesedéssel köszöntenének és forognának körülöttünk, ha nem ismernék B.séfet, de így biztosan nem fogunk hiányt szenvedni semmiben. A hely már-már szinte mesebeli. Bali szigetéről érkezett majdnem minden berendezés, a vastag és nehézkes, mégis elegáns asztalok és székek, a legkülönbféle kiegészítők, a hatalmas kőfejtől a díszes indiai elefánt szobrokon át az óriási, kézzel faragott faajtóig. Kialakítottak egy dohányzósarkot is az erre igényt tartóknak, itt egy nagy ágyon akár el is heveredhetünk, a háttérben kellemes zene szól – nem, nem indiai, éppen a spanyol Bebe énekli nekünk: Siempre me quedar, La voz suave del mar -, az asztalokon újságok, erre mondják azt: profi.
Külső
Akárcsak a terasz és a belső tér, minden hibátlan, éppen a túl sok határán lavírozik, szerencsére megmaradva az ésszerű oldalon. Miközben a Figula rozénkat kóstolgatjuk, sorra érkeznek az ételek az asztalunkra. Az amuse bouche egy „újragondolt” paprikáskrumpli most, egy falat az egész, de az íze sokáig megmarad. Füstölt nyúlsonkát és borjú tatárt kérünk előételnek, ez utóbbit paradicsom textúrákkal kínálják. Paradicsomport(!), paradicsomvíz zselét és csöppnyi paradicsomfagyit kapunk a tányérunkra. Zseniális ötlet, már most levettek minket a lábunkról. Na jó, a nyúlsonka mellé kínált tökmagolajpor sem mindennapi élmény. (Kíváncsi vagyok milyen jövője lesz hazánkban a molekuláris gasztronómiának, szerintem sokra hivatott ötlet, itthon még viszonylag ritkán találkozhatunk vele.) Ekkor Pintér Károly, az étterem séfje személyesen teszi tiszteletét az asztalunknál, ez sem sokszor fordult még elő velünk. Parolázik egyet B. séffel, majd van egy-két jó szava hozzánk is. A parajos gnocchi és a tárkonyos nyúlcomb nagyon eltalált étel, mégis talán én járok a legjobban, a rózsaszín kacsamellemmel. A desszertek szép lecsengést adnak az estének, a végén a séf még egyszer elénk járul, meglep minket egy aprósággal, tejszínhabos szedres süti az ajándék, majd kölcsönösen megköszönjük egymásnak az estét és elégedetten távozunk. See you Spoon!
Parajos gnocchi cseresznye paradicsommal, mozzarella gyöngyökkel
Kacsamell rózsaszínűre sütve tavaszi tekerccsel, édes chili szósszal, burgonyapürével
Tárkonyos nyúlcomb szalonnában sütve pirított zsemlegombóccal, vadas krémmel, karottával
Fehér csokoládé mousse sárgadinnye zselével, kapros mézkaramellel
Kávétorta csokoládéval és passió fagyival
Na itt a kert
Viszlát!
Következik: Söptei pince - Csopak
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.