Gasztroőszölés 1.

Fogadó az Öreg Préshez - Mór

Legalább ezer

   Az ország egyik legkisebb borvidéke - nála csak a Nagy-Somlói parányibb, mindössze hat település tartozik ide. A Móri borvidék szürke folt számunkra, igazából csupán két név ugrik be elsőre, a Maurus pince és miklóscsabi, no meg az ezerjó, e terület hungarikuma. Maurusék Sauvignon Blanc-ja majdnem bizton állíthatom az ország legjobbja, Miklós Csabi pedig miklóscsabi, de róluk majd később. Aztán még persze ott van Csetvei Krisztina, érdekes történet az övé, kakukktojás ő is a maga nemében.

Kemény küzdés

  Az Öreg Prés fogadóban találunk otthonra, Mór központjában, közvetlenül a Lamberg kastély szomszédságában fogunk lakni négy napon keresztül. Apró, de kevés helyen tapasztalt figyelmességgel indít a fogadó. Már a recepción landol a kezünkben egy-egy pohárral a ház borából, a Molnár pince szürkebarátjával még többször fogunk találkozni. Bolyongunk egy sort a szobáink, a recepció és az étterem között, első pillanatra zavaros a terep, több udvar és lakóház, szobák és apartmanok, reggeliző- és étterem külön-külön található ezen az amúgy nem túl hatalmas területen. Reggelinket boldogan osztjuk meg egy korosztályos magyar kézilabda válogatottal, egyik vacsoránk alkalmával pedig az egykori megasztár nyertes unott arccal tápászkodik fel a mellőlünk, hogy megfeleljen egy születésnapi parti kívánalmainak.

A hátsó udvar

Ez is öreg

Eső mentes

A templomtorony nincs a szobaárban

  Az Öreg Prés Étterem háromfogásos menüvel vár minket, lebutított étlapból választhatunk majd’ minden este. Rugalmas a szerviz, az egyik kihagyott vacsora helyett gond nélkül kapunk ebédet, lesik minden kívánságunkat. Fogadókban nem tapasztalt kóstolót is kapunk a vacsora elé, speciális, almás-hagymás zsír az igazi magyar amuse bouche. Jellemző ez amúgy is a konyhára, főleg magyaros ételeket szolgálnak fel, paprikás csirkeleves, tyúkhúsleves és hízott kacsamáj, puliszka és káposztás cvekedli a fő csapásirány. A ház specialitása a Galloway marhából készült gulyás és ragu, ki is próbáljuk mindkettőt. Nincs is baj ezekkel az ételekkel, finomak, ízletesek, bőségesek, akárcsak a klasszikus rántott borda, végre valahol ecetes burgonyasalátával. Találunk viszont egy másik vonalat is, a kísérletezős, kreatív újításokat, nem vagyok benne biztos, hogy túl jó ötlet ez egy fogadó esetében. Sajnos az „Íz őrző kedvence”, egy káposztával és kolbásszal töltött paprikakrémes szűztekercs kimondottan íztelen nekem, a kelkáposztás pulykamell tekercsből is többet ki lehetne hozni. A rizottót mérföldkőnek tartom, sok múlik rajta számomra egy étterem megítélésekor. Igazából abban sem vagyok biztos, hogy a megfelelő minőségű rizs került a fazékba, de ez legyen a legnagyobb baj az Öreg Préssel, és szerencsére ez is.

A konyhafőnök ajánlásával

Krémes rizotto durva morzsában sült cukkinivel

Kelkáposztával sült pulykamell tekercs mustban főtt céklával, darapogácsával

Szüreti meggyes-mákos rétes

   A városszéli Hétkúti Wellness Hotel szoros kapcsolatban van a fogadónkkal, minden napra kapunk belépőt a szálloda vizes részlegébe, a több mint kétszáz négyzetméteres vízi világba. Ismét egy valóságshow szereplőinek érezzük magunkat, a négy itt töltött nap alatt gyakorlatilag alig-alig találkozunk vendéggel, szinte folyamatosan csak a miénk a wellness. Dacára az október huszonharmadikai hosszú hétvégének, Mór és környéke szerencsére kellemesen csendes, már-már kihalt, vannak ötleteink, hogy az ország mely pontjaiban zsúfolódnak most össze a pihenni vágyó családok. Hasonlóan a két évvel ezelőtti bikali (lásd itt) kirándulásunkkal, ezúttal is belenyúlunk a tutiba, Mór és az Öreg Prés határozottan a Jó helyek megérdemelt szereplőjévé lépett elő.

Csak a miénk

Nyári elefánt

Tömegiszony

 Következik: miklóscsabi